A hegy északi részén, erdős területen fekszik a vár. Remek rálátást biztosított a tájra, így stratégiailag is fontos vár.
A tatárjárás után építették, a 14. században királyi vár is volt. Legjelentősebb szerepe a 15. században volt, ekkor Bakócz Tamás olasz reneszánsz várkastéllyá építtette át. A Rákóczi-szabadságharc után stratégiai szerepe végleg semmivé vált és hosszas romlásnak indult.
A vár alaprajza szabálytalan, belső tornyokkal és több udvarral ellátott. A szakadékon egy épen megmaradt felvonóhíd vezet át, ami egy sikátorba torkollik, ez vezet most az előudvarhoz Innen egy felvonóhídon és egy szintén szűk sikátoron keresztül juthatunk el a belső udvarba.
Ki lehet menni a csodás kilátást nyújtó falszakaszhoz, ahonnan tiszta időben Pápa városa és a Ság-hegy is látható.
A kilátót 1938-ban helyi vörös, likacsos szerkezetű, salakos bazaltból (hopoka) emelték.
A négyszintes toronyból 360 fokos panoráma élvezhető. Tiszta időben kb. 50 települést láthatunk, a távolban felcsillanhat a Balaton víztükre és kivehetők az Alpokalja vonulatai is.
A kilátótól kb. 100 méterre egy bazaltorgona formájú emlékmű áll, amit a kilátó építésének 50. évfordulójára emeltek. Mellette pedig egy nagy kereszt van, ami alatt Szent István szobra látható.
A Somló déli részén, 295 méter magasan lévő kápolna tökéletes kiindulópont egy kirándulásra. Autóval idáig lehet feljönni.
A kápolna a 15. században épült gótikus stílusban, majd a 18. század során átépítették barokk stílus szerint. Mögötte áll Keresztelő Szent János tiszteletére emelt kis kápolna.
A nyugati oldalon áll a 230 méter magasan lévő karcsú tornyú Szent Ilona-kápolna (másik neve: Szent Kereszt-kápolna).
A 14. században már létezett a kápolna, majd vélhetően a török idők alatt megsemmisült. A lakosok azonban a 19. században elhatározták, hogy újjáépítik. Az adományokból sikerült mai formájában felépíttetni.
A kápolna sárga színű tornya és csodás fekvése miatt a legszebb templom a környéken.
A keleti oldalon álló kápolna a 13.században épült román stílusban, majd a 18.században építettek hozzá egy késő-barokk toldalékot.
Eredetileg torony nélkül készült. Fatornyát csak jóval később emelték. Valószínűleg a vár kápolnájául szolgált.
Autóval felfelé haladva elmegyünk a kút mellett, amely hazánkban csak itt látható.
A 19. századi eredetű kút egy régi présház udvarán áll, nagy 3 m-es átmérőjű forgódobjában gyalogolva lehetett a vizet 80 m mélységből felhozni. Sajnos a kút nem működik.
A környező fák által megfogott kődarab nevében őrzi a vár egykori tulajdonosának nevét.
A monda szerint ezen a sziklán pihent meg Kinizsi Pál, amikor a várat tulajdonába véve felgyalogolt, hogy megszemlélje az ajándékot. A meredek úton elfáradva leült a sziklára és az a nehéz teher alatt horpadt be.
Az Erdődy család kastélyát a francia Charles Moreau tervei alapján építették 1839-ben. A klasszicista kastély timpanonos homlokzatát dór és ion oszlopfők tartják. Körülötte egy 91 hektáros angolpark terül el különleges fafajtákkal és négy halastóval.
Az Erdődy család telepítette újra Dobát a török pusztítások után, és földesúrként ide helyezte igazgatási központját is. Kastélyuk 1839-ben épült klasszicista stílusban, részben a Somló hegyi vár köveiből. A kastélyt és a kastélykertet Charles Moreau, az Esterházyak által is alkalmazott, Bécsben letelepedett francia építész tervezte.
Az épület homlokzata timpanonos, dór és ion oszlopfőkkel díszített. Az épület déli csarnokában található a korból fennmaradt legnagyobb mozaikpadló.
A 91 hektár alapterületű angolkert kialakításakor igyekeztek megőrizni a környék őshonos értékeit, de emellett különleges növények, például tulipánfa és szomorú japánakác is helyet kaptak a területen. A kastély a park legmagasabb pontján, annak szívében kapott helyet, határait pedig természetes vagy ahhoz hasonlóan kialakított határok jelölik ki. Moreau négy halastavat is kialakított a kastély közelében.
A gyönyörű adottságokkal bíró, kéthektáros területen fekvő, 1600 négyzetméter alapterületű építmény máig megőrzött valamit régi pompájából: a romantikus, gótikus jegyeket magán viselő tornyok, ablakformák, a Tudor-kort idéző kapu, a pince a szabad tűzhelyes konyhával és a lépcsőház is különlegesen szép lehetett. Ma is látható itt a Zichy család címere a kilencágú koronával és a pajzsot tartó két oroszlánnal.
A somlószőlősi kastély ma romos állapotú, jelenleg magántulajdonban áll. Felújítását elkezdték, új tetőt és ablakokat kapott, kastélyszállónak szánták, ám a munkálatok pályázati forrás híján megakadtak, végül a jobb sorsra érdemes, egykor pompás kastélyt eladásra kínálták.
